2011. március 24. 17:20 - írta everyday

Nos az utóbbi héten az fájt a legjobban, hogy lehazugoztak, legerincteleneztek, legyáváztak. Tudjátok szarok az egész bagázsra. Mert én nem hazudtam, gerinctelen sem voltam mert csak 1 EMBERNEK mondtam el a dolgot.... nem haragszom rá, hogy elmondta a legagyatlanabb embernek a világon... de nah. Szóval tudjátok milyen ez. Ezentúl titkokat csak saját magammal kívánok megosztani xD De komolyan kiben bízz meg ha a saját nővéredben sem bízhatsz meg? Az egy dolog, hogy tesóm barátja egy baromi nagy szemét láda akit mostantól kezdve semmilyen tiszteletben nem vagyok hajlandó részesíteni. Tudjátok nem a bocsánatkérés hiányzik mert tudom, hogy nem gondolná komolyan hanem... nem is tudom. Ő soha nem lesz más. Mert ahogy most viselkedik az emberekkel... elmarja maga mellől mindazokat akik MÉG szeretik. Sikerült az 'egyetlen' barátját és testvérét egyben magára haragítani. Tudjátok mit én nem is haragszom, egyszerűen sajnálom őt. Ha nem változik meg öregen, kényszeresen "mindig igazam van" emberként fogja leélni az életét. Végül is nem az én dolgom... de majd rájön. A neje majd kényszerből marad mellette, nem másból... Az ő élete, az övé én nem szólok bele (közvetlenül)...
A lábam jobban van. Az orvos nagy ívben lekakkantotta a fejem amikor visszamentem kontrollra... még akkor fájt és érzéketlen is volt... de rávágta, hogy "zúzódott"! JÉééééééééééé nem mondod, hapsikám! Ezt én is tudtam... nos a lényeg, hogy tényleg jobban van.
A "nagy vita" miatt elhoztam nővéreméktől a maradék cuccom... hát 3 táskányi ruha... ennyi volt csupán "náluk". Írt 'nővérem', hogy vigyem vissza a kulcsot nekik erre válaszként csak annyit írtam, hogy " először suliba mennék ha nem gond..." hát ... de most komolyan dugják fel a kulcsukat maguknak... nevetséges ahogy viselkednek... Pozitívan próbálom nézni a helyzetet; egy időre egy gonddal kevesebb. Most per pillanat a kettő nővéremből csak egy van. Esküvőre sem szeretnék elmenni. Mert nem akarok álszenteskedően "segíteni"... szóval értitek. Igen ilyeneken nem kéne fenn akadnom de mostanában... nincs túl sok kedvem jónak lenni, meg normálisnak. Más dolog: Elértünk odáig, hogy... szóval nekem ez komoly dolog 'Szotyi' odaadta a bankkártyáját és megmondta a pin kódját. Örülök, hogy ennyire megbízik bennem, de ez számomra hatalmas lépés ^^ Nem is mertem vásárolni a bankkártyájával, elhihetitek... xD Mielőtt megmondta volna a bankkártyája kódját ha azzal vásároltunk mindig elfordultam mikor beírta a kódot, a kasszánál... most meg tudom. Furcsa, noh, meg kell szokni!^^ Rákattantam ^^ ----> (magára a guns n' roses-ra :)