2010. november
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, Szar napok amikor semmi se jó, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza, Zenés, Zene_hits
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Mivel már az ország egyes helyein mát gyönyörködnek(küzdenek) az első hóval, gondoltam írok egy verset ide. Hát, tessék, tessék, íme:
Mindjárt esik a hó
talán tényleg itt a tél,
szánkózni kéne
s ordítani.
Vacogni a buszmegállóban,
a hókásában csúszkálni,
elesni a jégen
szitkozódva felállni.
Hógolyót dobálni
s izgulni,
várni a karácsonyt
s sokat mosolyogni.
Együtt lenni szilveszterkor
koccintani az új évre,
fogadalmat tenni melyet
soha nem tartanak be.
Várni, s várni
mikor olvad már a hó,
mikor lesz már tavasz
mely elhozza a kalandot.
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Szar napok amikor semmi se jó, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza, Zenés, Zene_hits
Szóval, szóval, szóval. Vannak pillanatok amikor úgy érzem sírnom kell. Mert most őszinte leszek sírtam a Chuck egyik jelenetén. A legújabb rész persze, s04e09.
Szokták mondani, hogy a gyűlölet és szerelem elég közel állnak egymáshoz. Az a helyzet, hogy ezt tapasztalom is magamon. Van az osztálytársam, az a srác... most épp utálom, máskor meg majd megvesznék egy öleléséért. Pedig ő nem fog megölelni mert... higgyétek el kértem de rám se hederített. Mind1 is, nem érdekel. Túl leszek ezen is.
Ahogy gondolkodóba estem a buszon hazafelé, az egyik megállóban felszabadult egy csomó öregember a buszra. Az jutott eszembe, hogy mindig zombi támadást ábrázolnak filmeken. De miért nem mutatják be az öregek félelmetes oldalát? Simán el tudom képzelni ahogy felém vánszorog egy öreg néni és meg akarja csipkedni az arcom. Vagy egy másik azzal üldöz, hogy valaki hallgassa már meg! Vagy mit tudom én, egyik vonszolja a lábát, két kezét felém nyújtva és azt mondja ölelj meeeeeg. Szóval na!
Csak ez: http://www.lyricstime.com/scala-and-kolacny-brothers-creep-lyrics.html
És még ezt szerettem volna:
"Minden 'csak vicceltem' mögött van egy kis igazság, minden 'csak elgondolkoztam'-ban ott van egy kis kíváncsiság; minden 'nem tudom' mögött van egy kis tudás - és minden 'már nem érdekel' mögött van egy kis érzelem.."
Kategóriák: Hmm, ez is az is , A tényleg üres locsi-fecsi, Szar napok amikor semmi se jó, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Emlékszem kiskoromban amikor a szüleim váltak, sokat veszekedtek. S most amikor veszekedés van, akkor ez jut eszembe róla. Elég durva dolgok történtek amiket szeretnék elfelejteni. Úgy látszik még mindig nem sikerült. Persze egy 6-7 éves gyerek nehezen felejti el, ezt.
És amikor a szüleim veszekedtek akkor én elmentem sírdogálni a másik szobába. Aztán ezekből az időkből egy emlék rémlik igazán; amikor újból veszekedés volt otthon és én megint a másik szobában kötöttem ki és apa odajött megvigasztalni.
Nagy dolog, hogy bármire is emlékszem a gyermekkoromból. Mert sokszor amikor barátnőmmel beszélgettük a régi időket, akkor sokszor volt olyan, hogy "emlékszel erre...?" én meg mondom nem.
Az agyam sok dolgot kidob, van neki egy, hogy is mondjam egy lomtára ami nem olyan mint ami a számítógépen van. Az én lomtáramból semmit nem lehet visszaállítani, csak szerintem hipnotizálással. Bár ki tudja...
Kategóriák: Hmm, ez is az is , A tényleg üres locsi-fecsi, Szar napok amikor semmi se jó, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Zenés, Zene_hits
Kategóriák: A tényleg üres locsi-fecsi, Szar napok amikor semmi se jó, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik
Hamarosan írok valamit. Mármint valami bejegyzést. Majd ha lesz miről írnom :)
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Szar napok amikor semmi se jó, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Tudjátok, miután elküldtem Olyanizének a válasz e-mailom, melyben azt állítom, hogy jól vagyok, vagyis jobban; rájöttem ez nem így van.
Főleg ami mostanság történt, amiket láttam, tapasztaltam. Például 1.sister pénzbeli hanyatlása, sorstalansága, tanácstalansága. 2.sister helyzete sem ragyogó, de legalább jól érzi magát.
Én próbálok mindig rendes, kedves, aranyos lenni de higgyétek el, nagyon nehéz. Nagyon nehezen tudom elnyomni a nem kívánatos személyiség jegyeim, amelyekről tudom, hogy nem tetszene az embereknek.
Alapjáraton tehát, most. Versekkel próbálom a gondolataim és érzelmeim kifejezni. Könnyebb is, meg nem is. Néha úgy érzem könnyebb, néha nem. Ugyanúgy nem tudok az érzelmeimről beszélni. Csak névtelenül.
Már nem vagyok az, aki voltam. Az elmúlt 3 hónap amelyet, legfőként utazgatással töltöttem, mind a mellett, hogy sok mindenről lemondtam. Például az otthonról. Nincs otthonom. Nem vagyok sem itthon, sem otthon. Nem töltök elég időt a szülői házban sem, ahhoz, hogy otthonnak nevezhessem. Talán ez az ami betesz nekem. Rossz, hogy nincs otthonom. Csak elvagyok Szegeden is meg Szegváron is.
Ma például az jutott eszembe, hogy jó lenne mindent csapott-papot itt hagyni, nem gondolni senkire, semmire és csak elmenni úgy, hogy senki ne találjon meg. Körbe járni az országot, kis piti pincérkedős, kisegítős munkákból fenntartani magam. Nem tudni, hogy este hol alszom, vagy kivel (haha, vicces). Sok különféle emberrel találkozni...
De nem teszem. Nem tudok itt hagyni mindent csak így. Talán a családom miatt sem. Sok rosszat és jót is kaptam tőlük, de azért mégsem tudnék csak úgy elmenni.
Durva, hogy elfelejtettem azt, hogy én verseket írtam. Itt a blogon is van fenn versem bár ezek tényleg nagyon gagyik, de mégis az enyémek.
Néha jó lenne érezni, hogy megdolgoztam valamiért. Igazán küzdöttem valamiért. Nos ennyi azt hiszem, a lelkifröccs.
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Fuh. Túl vagyok rajta. Mármint a gyakorlaton, a külsősön. Amit az elmúlt héten láttam, szóval nem is tudom. Azt kell mondjam nem is olyan kerek az a perec.
Az emberek itt Szegeden rengeteg pénzt kiadnak ennivalóra amit meg sem esznek. Például legtöbbször amiket kértek péksüteményeket (és itt nem a legolcsóbbakra gondolok) meg sem ették. Fájt a szívem kidobni őket. A homeless-ek örülnének még a megrágott falatoknak is, vagy a száraz péksüteményeknek amiket nem tudnak eladni. Az üveg üvegeket is ki kellett dobnom, amiket újra lehetett volna hasznosítani, szint úgy a műanyag üvegeket. Persze a spórolás az már megy a mosogatógép vizénél. Egész nap ugyanabban a vízben mossák a poharakat, tányérokat, evőeszközöket. Ha napi kétszer leengedik a vizet, az már maga a csoda!
Szóval látszik a szint. Kívülről úgy látszik sokat adunk, belülről meg rohadtak vagyunk. Ilyenek vagyunk mi magyarok, szeretünk a fontos dolgokon spórolni, de ami még a környezetünknek is jó lenne azt leszarjuk.
Mellesleg drága a hely. A plázában található a hely, itt Szegeden. Aki arra jár megnézi, aki nem, meg nem. Nem kötelező.
Valamelyik nap azt írta a szerencsesütim, hogy van egy "sexi titkos hódolom". Tudom, hogy ez kamu, meg minden. De mi van ha tényleg...? Olyan jó lenne!. Mármint egy titkos hódoló, atyám! Olyan izgi lenne, hogy nem tudom ki, de folyton feltűnne, megboldogítana valamivel, ami tudja, hogy tetszik nekem! Pláne ha még szexi is lenne a tetejébe, huh! Hát nem tudom. Úgy érezném, hogy behaluztam! De mind1. Biztos nincs titkos hódolom. Ha van akkor pedig elkezdhetne tudjátok, hódolni nekem xD.
U.I: Ma felvettem a H1N1-es szurimat és még mindig itt vagyok! Haha... :D
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Szar napok amikor semmi se jó, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Amúgy ma jött felém egy srác, idegen nem tudom ki. Megyek és széttárja előttem karjait. Most mi a francot akarhat? - gondoltam én. De se megkérdezni, se semmi nem volt mert elmentem mellette. Mögöttem senki nem volt úgyhogy ölelkezési szándék lett volna? Most már nem tudjuk meg.
Mellesleg teljesen lenyugodtam, tényleg! :) A frufrus élet meg kiakaszt! Már másodjára mosom meg a hajam, a vágott frufruval és nem tudom rendesen beállítani. Hiába vasalom ki, vagy szárítom be, nem stimmel! Szóval franc! Nem tudom mit kellene tennem, hogy rendesen álljon...
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Mai horoszkópom:
Első látásra bonyolult feladatot kell megoldani, de kreatív gondolkodásának köszönhetően minden sikerül. Rendkívül vonzó egyénnel találkozik.
Hát vonzó egyénnel már találkoztam máma, pár darabbal. Melyikre is gondol? Az egyik mondjuk úgy, hogy a fizika törvényeinek hála a villamoson hozzám ért, beleremegtem. Pont most benne vagyok ebben a dologban, hogy a "véletlen villamos pasi érintésekbe" beleremegek. Ráadásul a fantáziámat is nehezen tudom "nemileg" lekussoltatni, mert már az álmaimat is megfertőzte. Nem fog ez sokáig tartani... Amúgy úgy mondanám, hogy most űződök, csak hogy viccet csináljak a dologból xD. Amúgy csak nyersen megfogalmazva, mondanám így.
Ez a szám a High fidelity - pop,csajok, satöbbiben szerepel. Ezzel kezdődik a film, nagyon alapozza a hangulatot. Az enyémet legalább is.
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Szóval arra gondoltam írok egyfajta őszi szünet összegzést. Persze most csak úgy, hogy mondjam, olyan vázlatosan.
- szóval először is százalékosan kifejezném az őszi szünetet: 15% szórakozás; 20% utazgatás; 5% sírás; 10% veszekedés; 10% szenvedés; 10% változás; 5% csalódás; 10% itthon; 15% máshol
- tehát azt hiszem kifejtek mindent csak nem bonyolítok kinézetileg, ha nem baj xD
- tehát szórakozás: voltam moziban a nővéremmel- 1.sister-rel ( mostantól megkülönböztetem őket a születési dátum szerinti sorrendben, összegezve lesz 1.sister, 2.sister). Megnéztük a terhes társaságot. Nos lehet, hogy bennem van a hiba, de nekem nem jött be annyira. A Másnaposok rendezőjének filmje. Nos a Másnaposokon izgultam, érdekelt de ezen... hát tetszett, tetszett de nem volt olyan jó. Vagy csak mert szinkronosan néztem meg? Lehet adok még neki egy esélyt, feliratosan. Amúgy 100%-ig egyetértek a filmbuzis kritikával. Vasárnap elmentünk bowlingozni, fényképeztünk is egy csomót. Magyarul készült rólam egy csomó kép amin hülyén nézek ki. Így tudnám lefordítani, komolyan xD. Ja és Ágnessel elmentünk Burger kinggel roncsolni testünk :D. Na az is jó volt!
- nos utazgatás: utazgattam Szegedre oda-vissza. ez kb. 3 óra hossza volt durván. Másodszor felmentem Pestre (amit utólag bánok) az volt egyszer 2 óra, és egyszer 3 és negyedóra. Pestről csak Szentesre utazom onnan még plusz negyedóra hazáig.
- nos sírtam, jaj bocs nem! zokogtam de csak úgy csendben mert halkan is gáz volt nem csak hangosan. Szóval 1.sister sikeresen kisokkolta maradék életerőm, lelkem. Én annyira kivoltam idegileg, hogy el nem hinné azt nekem senki. Először vagyis azon a napon amikor történt az eset, a reggel, a délelőtt, még a délután első fele is nagyon jól telt. Szokták mondani, hogy nevetésnek sírás a vége. Hát ez rohadtul igaz! Mielőtt szétbőgtem magam, így fogalmaznék azelőtt csak fásultá váltam, aztán tört el a mécses, jah bocs, felrobbant. Annyira megkönnyebbültem utána. Lassan kijelenthetem, hogy a sírás heti program lesz mert jobban érzem magam tőle, másodsorban pedig múlt héten is bőgtem.
- veszekedés: hol is kezdjem. 1.sister volt a felelős a veszekedésért. Nála kiálhatatlanabb személyt még eddig nem ismertem. Rajta látom a szülői géneket egyértelműen. A veszekedésből való egyértelmű győztesgén - anya, az orrunk alatt való dünnyögés - apa, sóherság - anya. Biztos tudnék még mit mondani, de éppen most nem jut eszembe több.
- szenvedés: ez is 1.sister-hez köthető. Miatta, amit tőle szóban el kellett viselnem amiatt szenvedtem igazán. Igazából a szóban való sérelmeket kívülről elbírom, de belülről folyamatosan emészt, aztán kisírom és jól van. Persze nem felejtem el ezeket, csak elteszem későbbre. Ja és úgy fent 1.sister; újból megkaptam tőle, hogy engem elkényeztettek a szüleink, én mindent megkaptam. Nos ezzel egy baj van; a semmiből nem igazán kaphattam sok mindent de tudjuk, hogy a nővérem mindenkinél ügyesebb, szebb, okosabb. Igeeeeeeeeen! Rohadtul kiakadtam rá. Szavakkal nem kifejezhető.
- változás: Szóval ez tényleg volt csak annyira nem volt időm felfogni, hogy még ezt a részt nem sikerült tisztázni. Annyit azonban elárulhatok, hogy titkon mindig vágytam egy fiú tesóra, inkább öccsre mint bátyra de úgy látszik az utóbbi teljesült ^^. Ja és új haj.
- csalódás: nem is tudom mit írhatnék ide. Aki idáig eljutott az már fel tud sorolni pár dolgot. Amúgy nem szoktam panaszkodni sokat. Ezt 2.sister is megmondhatja.- itthon: összesen azt mondanám 1,5 nap. Az egész szünetből. A hétfő egészében és a vasárnap délután. Pedig az őszi szünet 1 hét volt....
- máshol: Pest, Szeged.
Nos összegezve nem áll másból az életem csak abból, hogy másoknak csicskázzak, utazgatásból és az önsajnálatból. Köszönöm a figyelmet. Jó éjszakát.
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Szóval néha úgy érzem - biztos nem vagyok egyedül, hogy a helyemen vagyok. Ez olyan földöntúli érzéssel párosul, melyet nem tudok leírni.
Csak egyszerűen érzem, hogy akkor és ott, abban az időben ott kell lennem. Nem tudom ki, hogy van ezzel, de én; így.
Kategóriák: Hmm, ez is az is , Van, hogy csak úgy elkap az ihlet, A tényleg üres locsi-fecsi, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza
Szóval mostanában volt időm gondolkodni és arra jutottam, hogy nem hinném, hogy jelenleg sikerülne szert tennem egy barátra. Azt hiszem, hogy készen állnék egy kapcsolatra de ez csak a látszat. Egy kapcsolat bonyolult rendszerére még nem vagyok készen.Sőt azt is kijelentem nem hiszem, hogy létezik ezen a bolygón egy olyan lény aki el tudna fogadni. Mert szerintem nálam ambivalensebb ember nincs a világon. Nem is a másik elfogadására gondolok hanem arra, hogy lelkitárs. Tudjátok van az a duma,hogy mindenkinek van lelkitársa. Ha ez igaz, akkor én még miért nem találkoztam vele? Mert itt lenne az ideje, hogy megejtsük azt a találkát, mert én készen állok rá.
Végülis egy olyan pasit keresék aki szeret otthon ülni velem, sorozatokat és filmeket nézni, szereti az állatokat, olyan zenét hallgat mint én, inkább kocsmás mint diszkóba járós. Mellesleg egyesülhet benne Chuck, Stefan(the vampire diaries) , Bill(true blood), A Doktor (Doctor who), Ted Mosby és Marshall (How i meet your mother), Robert Downey Jr. , Dave Grohl (foo fighters), Villi Valo (HIM) és még folytathatném a listát. Igazából én egy kocka vagyok szóval csak egy másik kockának örülnék. De nem internet kockának, hanem olyan sorozatfan-game geek-nak. Summázva olyan hímnemű humán nem létezik, akit nekem teremtettek volna. Vagy talán túl sokat kérek..? ^^ Sebaj :D.
Kategóriák: Hmm, ez is az is , A tényleg üres locsi-fecsi, Ahova mostantól minden bejegyzés bele tartozik, Az örület határai és érdekes dolgok tárháza, Zenés, Mini story-k
Használati utasítás:
1. Először is olvasd el a használati utasítást.
2. Kapcsold be a zenét majd olvasd el a kis szöveget.
3. Miután elolvastad, nyisd meg a fantáziád és gondolj bele, hogy lehetne ez még jobb.
Egy különleges találkozás a "nagy ő"-vel. Egy bátortalan mosoly a szemben ülő sráccal, a villamoson. Érzéki, izgatott szájharapás "Ő kell nekem" gondolom magamban. Egy hosszú közös séta a parkban, a megbarnult, hulló falevelek között. Egy szégyenlős közeledés, egy csók ami mindent elárul "Te is kellesz nekem". Régi '60-as évek beli zenéket hallgatva fekszünk az ágyban, az első hóesésnek örülve.Együtt sütjük a karácsonyi mézeskalácsot, s díszítés közben egymásra mosolygunk. Összeköltözünk. Átkarolva nézzük a fenyőfát s az esti kivilágított várost "Szebb mint általában", gondoljuk egyszerre. Az szilvesztert a családdal töltjük. A születésnapomon a legszebb ajándékkal lep meg; letérdel elővesz egy kicsi bársony dobozt s felteszi a nagy kérdést: "Hozzám jössz?". Az esküvőt nyáron tartjuk. Még ama év telén nagy dolog történik: teherbe esem. 9 hónappal később egy kislánnyal lettünk többen.
- Novotel hotel következik. - mondja be a megálló nevét, a női hang. A srác leszáll. S én egy utolsó vágyódó mosolyt küldök felé. Találkozik a pillantásunk. Mindketten érezzük nem ez az utolsó alkalom amikor találkozunk.
/